Egyre gyakrabban halljuk orvosnál, médiában: a betegségeinket örököltük, genetikailag bekódoltak bennünket. Fogadjuk el, nem tehetünk ellene semmit.
Tényleg így van ez?
Életünk kezdetekor, nevezzük „nagy bumm”- nak, két sejt egyesülésével kaptuk meg szüleink örökségét. Ez a két sejt átlagosan tartalmazta édesapánk és édesanyánk génkészletének felét. Egyesüléskor egészült ki 100%-ká. Ez az egyetlen sejt tartalmazta mindazt az információt, ami több milliárdnyi sejtünkben is benne van. Mert ennek az egyetlen sejtnek, nevén nevezve zigótának a sokszorozódásával (szám- és információ-tartó osztódás = mitózis) jöttünk létre. Az ivarsejtjeink kivételével minden pici sejtünk ugyanazt a DNS-t tartalmazza.
Hogy lehet az, hogy egész másként néznek ki és másként funkcionálnak a sejtjeink? Egyikük pl.hormont termel, a másik kórokozókat kebelez be? Hogyan lett az osztódó sejthalmazból, ami teljesen egyforma sejtekből állt, fejjel, végtagokkal, munkamegosztásban működő szervekkel bíró lény?
Nyilván azért mert valami irányította ezt a folyamatot. Ma már kiderült, hogy az irányítók egy része is a génjeinkben van meghatározva. De azokat mi irányítja? Végül el kell jutnunk valami olyanhoz, ami nem a DNS-ben van! Hívhatjuk ezt információs mezőnek, környezetnek, vagy ha valaki tud jobb szót rá, annak…Mindenesetre van
A lényeg, hogy már a testünk kialakulásakor bizonyos gének sejtszinten le lettek blokkolva, mások kialakíthatták a kódolt tulajdonságokat. Azt valami irányította, befolyásolta. Nevezzük ezt az egyszerűség kedvéért környezetnek! Tehát a DNS-t tartalmazó sejtre hat a környezte. Annak minden jellemzőjével: kémhatásával, víztartalmával, oxigéntartalmával, rezgésével stb.
Így tehát a címben megjelölt kérdés a következőre módosul:
Mit tehetünk azért, hogy a génjeinkben hordozott esetleges betegségek ne jelenjenek meg, ne alakuljanak ki az életünk során?
Természetesen vannak olyan betegségek, amik ellen a mai tudásunkkal még nem tudunk mit kezdeni, bár a génsebészet, a génterápia egy igen alaposan kutatott terület.
Viszont a sokszor statisztikát vezető halálokként szereplő szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, mozgásszervi degeneratív betegségek, csontritkulás stb. kialakulását tudatos, helyes életvitellel elodázhatjuk! Egy porckorongsérv például ritkán csap le minden előzmény nélkül. Vannak jelei: fájdalom, nehezebb mozgás, becsípődések. Persze ezekkel az elején törődni kell. NEKÜNK! Ezek azok a jelek, amiket nem biztos, hogy az orvosnak kell kideríteni és megmagyarázni. Hiszen egy derékfájás mögött is többszáz ok húzódhat meg.
Az okra az életvitelünk tudatos kontrolálásával, megfigyelésével magunknak kell rájönni. Általában a tünet mögött ugyanaz a viselkedési háttér van. Pl. ha felbosszantom magam a főnököm miatt, éjjel nem tudok aludni, és reggelre beáll a nyakam. Vagy a home office-ban órákat görnyedek a monitor előtt és megfájdul a derekam, vagy hányingerem lesz.
Sok esetben tehát igenis tehetünk egy-egy betegség kialakulása, elfajulása ellen. Nem csak a tüneteket kell elfedni egy bogyóval.
A fájdalom a barátunk. Arra hívja fel a figyelmünket, hogy valami kezd rossz irányba menni. Álljunk meg, korrigáljunk. Ha nem tesszük elsőként, majd kapunk egy erősebb jelet.
Egyre többen vesszük észre, hogy az egészségünk megőrzése legfőképpen a mi érdekünk. A többiek ugyanis el vannak foglalva a saját életükkel. Vagyis itt az ideje utána menni az információnak és új, egészségvédő szokásokat kialakítani.
Mivel mindannyian mások vagyunk tökéletesen egy forma recept nincs, ami mindenkinek követendő. Viszont genetikailag több, mint 99 %-ban megegyezünk. Vagyis sok dolog ami egyikőnknek beválik a másikunknak is használ. Azt a maradék 1 %-ot kalandként fogjuk fel! Mindenkinek magának kell kiderítenie milyen életvitellel lesz olyan egészséges, ahogy az neki megfelel.
Ha a hosszú, aktív, mozgalmas, élménygazdag életet szeretnél, akkor számos életvezetési tanácsot találsz még az oldalamon. Próbálgasd egészségedre!
